Az iskolaérettség vizsgálat során a különböző részképességek, készségek felmérése történik 2×45 percben. Amennyiben érintettséget tükröz a vizsgálat, iskola-előkészítő foglalkozás során lehetőség nyílik az elmaradt területek fejlesztésére .
Az alábbiakban felsorolt területek az olvasás, írás, számolás elsajátításához szükségesek.
1. Testi fejlettség
Az óvodás korból az iskolás korba lépve az alakváltás jelei egyre inkább tetten érhetők. Ez azért fontos, mert az idegrendszer érettségéről ad tájékoztatást. Mivel a második alakváltás a gyerek számára megterhelő, nem szerencsés, ha ez egybeesik az iskolakezdéssel.
Hatéves korra egy átlagos gyerek kb. 20-22 kg, és 120-130 cm. Eltérések persze mindig lehetnek, de fontos, hogy a gyermek elbírja az iskolával járó megnövekedett terhet. A kisebb súlyú gyerek sokszor fáradékonyabb, teljesítménye hullámzóbb.
A második alakváltás jele a fogváltás, illetve a kézujjak csontosodása.
2. Egészséges, ép érzékszervek
Az írás, olvasás tanulásához fontos a jól működő látás, hallás.
A beszéd észlelésének nehezítettségét azonban nem feltétlenül halláskárosodás okozza. Gyakran eltérő beszédfejlődés, figyelemzavar, vagy logopédiai érintettség áll a háttérben.
3. Nagymozgások
Az alábbi mozgásminták helyes kivitelezése elvárás egy iskola előtt álló gyermek számára: szökdelés, kúszás, mászás, guggoló járás, lábujjhegyen járás, sarkon járás, külső talpélen járás, fejemelések háton, hason stb.
Amennyiben bizonytalan a nagymozgások összerendezése, vagy ún. kényszermozgások jelennek meg, az idegrendszeri éretlenséget tükrözhet.
Szintén idegrendszeri rendellenességre utal az egyensúlyérzék bizonytalansága, ez figyelemkoncentrációs és magatartási zavart is okozhat.
Ebben az esetben érdemes TSMT mozgásvizsgálatot kérni.
4. Finommozgások, grafomotoros készség
Fontos megjegyezni, hogy az artikulációs mozgás, és szemmozgás is finommozgás. A vállöveknek, csuklónak, ujjaknak függetlennek kell lenniük a sikeres írástanuláshoz. Sokszor látjuk, hogy rajzolás közben a gyermek a nyelvét is kidugja, és ugyanazt a mozgást végzi, mint a kezével. Ez arra utal, hogy a kéz mozgása nem függetlenedett a törzstől, és a többi testrész mozgásszervezésétől. A gyermek nem csak a kezével ír, hanem sokszor a lába, nyelve, egész teste követi az írásmozgást. A szem pontról pontra történő észlelése a szemizmok finommotoros koordinációját igényli, ami az olvasásnál a betűről betűre haladást kivitelezi.
A keresztcsatornák jó működése is fontos, aminek az a szerepe, hogy a gyermek egymástól függetlenül tudja mozgatni a végtagjait. Az akaratlan kényszermozgások akadályozzák a helyes írásmozgás, olvasás kivitelezését, a gyermeket így nagyon fárasztja majd ez a tevékenység.
5. Ceruzafogás, kéz csontosodás
A kézfejen található kézközépcsont csak kb. 10-12 éves korra éri el a végleges fejlettségi fokát, ezért kisebb korban ez egészen eltérően fejlődik.
A helyes ceruzafogás segíti a betűalakítást, vonalvezetést. Helytelen ceruzafogással nagyon fárasztó lehet az írás kivitelezése egy kisgyerek számára.
6. Testséma
A saját test ismerete a világban való tájékozódást teszi lehetővé. Ezáltal lesz képes a síkbeli transzformációkra, azaz a füzetben és könyvben való tájékozódásra.
7. Dominanciák
A kéz, láb, szem és fül dominanciája, azaz jobb-vagy bal preferenciája többnyire azonos oldali. Persze ez gyermekenként eltérést mutathat, de egy jól szervezett idegrendszer esetében nem okoz problémát a kevert dominancia.
8. Téri tájékozódás
Az irányok felismerése térben és síkban elengedhetetlen feltétele az írás, olvasás, számolás megtanulásának. A gyenge téri tájékozódás nyugtalanságot, félelmet kelthet, és agresszív viselkedést is kiválthat.
Az iskolai követelmények elvárják, hogy a gyermek utánozzon mozgásmintát, térbeli transzformációt. Reprodukáló képességre szüksége van minden tanulónak a sikeres iskolai előmenetelhez. Írás során el kell igazodni a vonalközben, el kell sajátítani a balról-jobbra haladás irányát, a megfelelő betűképhez betűalakítás során a mozgásmintákat helyes irányban kell kivitelezni. A mentális számegyenes kialakulását is segíti a biztos téri tájékozódás.
A tanulás egyik legfontosabb útja a másolás, utánzás, ehhez pedig jó téri tájékozódás szükséges.
9. Beszédkészség
Egy iskolát kezdő gyermektől elvárható, hogy grammatikailag helyesen szerkesztett, bővített mondatokban, összefüggően fejezze ki magát.
Szerencsés, ha a hangokat ekkorra már tisztán, pontosan ejti, jól artikulál, mert ez később az olvasás-írástanulásnál fontos lesz.
A jó beszédészlelés teszi lehetővé, hogy később a hasonló, zöngés-zöngétlen, hosszú-rövid hangzókat meg tudja különböztetni egymástól, így elkerülhetők lesznek a betűtévesztések, illetve egyéb olvasási, helyesírási hibák. Ha bizonytalan a szülő gyermeke beszédkészségét illetően, akkor logopédiai, illetve GMP beszédészlelés vizsgálatot kezdeményezhet.
10. Vizuális, verbális figyelem, észlelés
A látott, hallott információk észlelése és feldolgozása fontos részképesség a tanulás folyamatában. A hasonló betűket, formákat meg kell tudni különböztetni egymástól, el kell igazodni a vonalközben, ki kell tudni emelni az alakot – a betűt – a háttérből. Az órán elhangzott információk feldolgozása csak megtartott, fókuszált figyelmi állapotban lehetséges.
A vizuális figyelem és a hallási figyelem felmérése a vizsgálat fontos része.
11. Vizuális emlékezet, verbális emlékezet
Az olvasás-írás feltétele, hogy az elhangzott, kiolvasott szótagot, szót megjegyezze a tanuló. Ha nem emlékszik arra, amit látott vagy hallott, akkor a tanulás nehezített lesz a gyermek számára.
Pl.: ha elolvassa a „já-ték” szót a gyermek, akkor az első szótagot emlékezetben kell tartani addig, amíg a második szótagot olvassa, máskülönben nem tudja majd összeilleszteni és egyben is hangoztatni a szót. Tollbamondásnál szintén nagy szükség van erre a részképességre.
A rövidtávú és hosszú távú emlékezet külön részképességként vizsgálható.
Mindkettőre szükség van az ismeretek rendszerré szerveződéséhez.
12. Szerialitás, sorrendiség
A számok a betűk, mind egy meghatározott sorrendben követik egymást, amit fel kell ismerni és meg kell tudni jegyezni. A jó helyesírás feltétele a jó ritmusérzék, hiszen a hangzók hosszúságának megítélése ezen alapul. (A hosszú a „tá”, a rövid a „ti”.) Tollbamondás során a betűket helyes sorrendben kell leírni, olvasásnál a betűk sorrendjét nem szabad felcserélni.
13. Gondolkodási funkciók
a, Elemző-összetevő gondolkodás
Az olvasás-írás alapfeltétele. A szavakat hangokra kell tudni bontani, majd a hangokból szótagokat, a szótagokból pedig szavakat kell alkotni.
b, Kauzális gondolkodás
teszi lehetővé, hogy a részeket térben és időben elhelyezzük a valóságnak megfelelő helyes sorrendben az ok-okozati összefüggések felismerésével.
Ez a funkció segíti például történetek kirakását képek sorba rendezésével, de szükség van a kauzális gondolkodásra akkor is, ha később szövegrészeket kell helyes sorrendbe állítani. A mondatkiegészítés feladata az iskolában szintén a kauzális gondolkodáson alapul.
c, Logikai készség és problémamegoldó képesség
Segíti eligazodni a tanulót az információk halmazában, támogatja az önálló munkavégzést, valamint a konfliktusok megoldását.
d, Számolási készség
Egy nagycsoportos óvodás gyermek már könnyen felismeri globálisan a mennyiségeket 6-os számkörben. Tehát ránézésre megállapítja a dobókockán, tárgyképen, ujjain a számosságot.
Egyszerű szöveges feladatokat le tud fordítani hallás után a matematika nyelvére; és eszközzel, vagy ujjacskáin ki tudja számolni az egyszerűbb összeadást, kivonást. Persze sokan már fejben is összeadnak ebben az életkorban.
A relációs viszonyok felismerése segíti a tájékozódást a mennyiségek között, és fontos, hogy a beszéd-ritmus összeegyeztetése pontos legyen leszámlálás során.